Főoldal arrow Buddhizmus arrow A tíz világ működése
A tíz világ működése

A tízből kilenc világ, állapot (a pokoltól a bodhiszattva állapotig) pozitívként és negatívként is megmutatkozhat. A buddha állapot ellenben lényünk legmélyén gyökerezik, az úgynevezett amala tudatban, mely az alapvetően tiszta életerőt vagy tudatot jelenti. A buddha állapot szerepe, hogy előhívja a másik kilenc világ pozitív tulajdonságait.

A tíz világ elve tehát arra mutat rá, hogy a buddha állapot minden élőlényben veleszületetten jelen van. A buddhista gyakorlat célja, hogy képessé tegyen bennünket a buddha állapot előhívására, hogy az eredményesen működhessen bennünk. Nichiren Daishonin buddhizmusában a buddha nem tökéletes, ideális lény, sokkal inkább hétköznapi ember, aki harmóniában él az univerzum törvényével, bölcs, bátor és együtt érző tettekkel szolgálja mások javát.

Az első 6 életállapotot a hat „alacsonyabb” világnak nevezzük, mert minden emberi lény különleges erőfeszítés nélkül megtapasztalhatja. Ha nem teszünk erőfeszítést saját fejlődésünkért, életállapotunk csak az első hat világ között mozoghat. Ez egy olyan világhoz hasonlít, ahol csupán hatféle hangulat uralkodik.

A négy „magasabb” világ viszont erőfeszítést kíván a részünkről. Vágynunk kell a fejlődésre, uralnunk kell energiánkat és meg kell tanulnunk megfelelően használni azt, ami türelmet, bátorságot és koncentrációt igényel.

Tanulás

 Ez az állapot nem csak azokra korlátozódik, akik tanulnak; itt sokkal inkább tudásvágyról van szó, mintsem a munkánkkal kapcsolatos gyakorlati érzékről, vagy bizonyos ismeretek megszerzéséről. Ebben az életállapotban inkább arról van szó, hogy nyílt és őszinte szívvel használjuk a már megszerzett ismereteinket és a következő lépés megtétele előtt elgondolkodunk az eddig megtett erőfeszítéseinkről.

Ráébredés, ráeszmélés

Ebben az állapotban kreatívan használjuk fel mindazt, amit a tanulás állapotában elsajátítottunk. Ehhez viszont az kell, hogy fejődjünk és műveljük magunkat. Ez sokszor úgy valósul meg, hogy ráébredünk valamilyen igazságra vagy elvre, hasonlóan Arkhimédészhez, aki „megvilágosodása” pillanatában így kiáltott fel: „Heuréka!” (Megtaláltam!)

Ahogy valaki, akinek domináns életállapota a tanulás vagy a ráébredés (bölcsesség), eléri, amit célul tűzött ki magának, rögtön megtapasztalhatja az e fölött érzett örömöt, de ugyanígy az önzés és a hiúság csapdájába is eshet. Ha erősen befolyásol minket ez a két világ, könnyen arrogánssá, önfejűvé és önelégültté válhatunk, azt gondolhatjuk, hogy mindent tudunk, és már nincs szükség arra, hogy tovább fejlődjünk. Azt hihetjük, hogy magunk mögött hagytuk a hat alacsonyabb életállapotot, és különbek vagyunk azoknál, akik ezekben a világokban tartózkodnak. Ezen a ponton azonban újra az alacsonyabb életállapotok rabjai leszünk.

A Lótusz Szútra és Nichiren Daishonin buddhizmusa rámutat, hogy azok is elérhetik a buddhaságot, akik a tanulás és a ráébredés világában tartózkodnak, azonban mindezt a hiten, nem pedig az intellektuson keresztül érik el.

Bodhiszattva

A boddhiszattva világ olyan állapot, amelyben erőfeszítést teszünk arra, hogy másokat boldoggá tegyünk. Saját boldogságunk tehát abból származik, hogy segítünk másokat szenvedéseik leküzdésében. A Lótusz Szútrában és Nichiren Daishonin buddhizmusában azokat, akik a Nam-myoho-renge-kyot tanítják másoknak „földi bodhiszattváknak” nevezzük. Ez azt jelenti, hogy életállapotuk az élet legfőbb törvényének a „földjében” gyökerezik. Elérhetjük, hogy az univerzum tiszta életereje kiáradjon, és egyszerre működjön saját életünkben és másokéban is. Más szavakkal ez a fajta bodhiszattva cselekedet azt jelenti, hogy mások érdekében tett erőfeszítéseink pozitívan visszahatnak saját életünkre. Vagyis miközben másokat fokozatosan a Nam-myoho-renge-kyo gyakorlására tanítunk, megerősítjük saját életállapotunkat is.

Buddhaság

Ez a szabadság állapota, amelyben ráébredünk a végső igazságra, vagyis minden dolog igazi valóságára. Ezt az állapotot a bölcsesség, bátorság és együttérzés jellemzi. A Lótusz Szútra kinyilvánítja, hogy a buddhaság egy minden élőlényben jelen lévő képesség és lehetőség, és nem csak a kiválasztott kevesek számára elérhető. A buddhaság állapotában megtapasztalt megvilágosodás nem valami misztikus vagy transzcendentális állapot. Sokkal inkább egy olyan körülmény, mely által megtapasztaljuk a legmagasabb bölcsességet, életerőt, jó szerencsét, bizalmat és más pozitív tulajdonságokat, és amely között kiteljesedünk mindennapi cselekedeteink végzése közben és megértjük mit jelent az élet.

A tíz világ egyszerre történő megtapasztalása

Azt gondolhatjuk, hogy ez a tíz életállapot egy létrához, illetve annak fokaihoz hasonlít. E szerint a felfogás szerint viszont a felfelé haladáshoz a létra fokain egyenként kell fellépni. A Lótusz Szútra és Nichiren Daishonin buddhizmusa viszont a tíz világ egyszerre történő megtapasztalásáról beszél. A tíz világ tehát nem különálló állapotokat jelent. Még ha a szenvedés önromboló világát tapasztaljuk is meg, a többi életállapot ugyanúgy elérhető marad számunkra; a tíz világ bármelyikét megtapasztalhatjuk a következő pillanatban. Vagyis az életállapotunk soha nem statikus vagy állandó, hanem folyamatosan, pillanatról pillanatra változik. Ezt jelenti a tíz világ egyszerre történő megtapasztalása. A tíz világ elméletének fényében látjuk, hogy még a pokol kegyetlen világa is magában rejti a megvilágosodás lehetőségét.

 

Utolsó frissítés ( 2008. March 25. )
 
kicsi5.jpg
contact