A történelem kezdetén az emberi társadalmak harmóniában éltek természetes környezetükkel és szoros fizikai és szellemi kapcsolat kötötte őket össze. A tudomány fejlődésével azonban elvesztettük a környezet iráni tiszteletet, melynek egyik példája, hogy egyre nagyobb területeket hódítunk el a természettől a nagy iparvárosok javára. Ennek következményeként az ember egyre inkább uralni és kihasználni akarja a természeti erőforrásokat.

Ma már egyre inkább tudatában vagyunk, hogy a környezetünk fontos hatást gyakorol ránk, és a környezetszennyezés számos negatív hatását többek között különböző betegségek formájában tapasztaljuk meg.

Azonban, ahogy a környezetünk pozitív vagy negatív hatással lehet ránk, ugyanez igaz a másik irányban is: mi is hatással lehetünk környezetünkre és megváltoztathatjuk azt. Ez azért van így, mert szoros és elválaszthatatlan kötelék köt minket környezetünkhöz.  Nichiren Daishonin írásaiban az embert a testhez, környezetét pedig a testet követő árnyékhoz hasonlítja: mikor a test meghajlik, az árnyék is meghajlik. Mi is megtapasztalhatjuk, hogyan működik ez az elmélet a gyakorlatban, például mikor egy kivételes személy belép a szobába, és a jelenléte "beragyog” mindent.

A Nichiren buddhizmus azonban továbbmegy ezen a felületes szinten. Az „árnyék” itt messze túlmutat az emberi életen, és magába foglalja a természetes környezetet és az egész világegyetemet. Ez az elmélet az élet és a környezet egységének (esho funi) elvében gyökerezik, mely szerint az emberi élet az univerzum szerves részét képezi. Azonban az nem csak egy passzív megállapítás, hogy a ’természet része’ vagyunk, mindezt inkább eszközként kellene használnunk saját problémáink és a világ gondjainak megoldására.

Ez azt jelenti tehát, hogy belső életünk és közvetlen környezetünk nem válik szét egymástól. Ezért az okok, melyeket gondolatainkon, szavainkon és tetteinken keresztül teremtünk, külső környezetünkben válnak láthatóvá és kézzelfoghatóvá. Amint megértjük, hogy befolyással vagyunk a minket körülvevő világra, konstruktív és destruktív módon egyaránt, magabiztosabban tudjuk kezelni azokat a témákat, melyek szenvedést okoznak nekünk

Mindez még világosabbá válik, ha megvizsgáljuk a következő három "világot”: az egyén, az élőlények (társadalom), és a Föld (természetes környezet) világát. 

Az egyén világa

Az élet öt alap összetevőből áll: forma, érzékelés, fogalomalkotás, akarat és tudat. Az alak a fizikai megjelenést jelenti: nő vagy férfi, magas vagy alacsony. Magában foglalja az öt érzékszervet: szemet, fület, nyelvet, orrot és a bőrt. A másik négy összetevő az élet szellemi aspektusait jelöli. Az észlelés az érzékszerveken keresztül történő információ befogadása. A fogalomalkotás a befogadott információ elemzésére való képesség, valamint ezekből koherens mentális képek alkotása. Az akarat nem más, mint vágy a befogadott információkon alapuló tettek véghezvitelére. A tudat pedig összefogja mindezeket a folyamatokat. 

A Nam-myoho-renge-kyo gyakorlásából származó egyik leghamarabb megtapasztalt eredmény, hogy észlelésünk megváltozik, és érzékszerveink megtisztulnak. Ennek köszönhetően más szemmel kezdjük nézni önmagunkat és a környezetünket is. Például nem látjuk már a helyzetünket olyan sötéten, vagy rájövünk, hogy elegendő erővel rendelkezünk, hogy megváltoztassuk azt.

Az élőlények világa (társadalom)

Ez az egymással kölcsönös kapcsolatban lévő egyének összességét jelenti. Minden egyén egy bizonyos társadalmi környezetbe születik, saját egyéni kulturális és örökletes vonásaival, szabályaival. Az egyén ennek a társadalomnak a terméke és maga is hozzájárul annak alakításához.

Mindebbe beletartoznak más életformák is. Például az erdőben sétálva rengeteg életformával találkozhatunk, a madaraktól a földön heverő apró organizmusokig, minden saját egyéni helyet foglal el környezetében, és az élet körforgásában. Az SGI elnöke, Daishaku Ikeda így magyarázza:

A természet egyetlen szerves egész, melyet egyetlen életerő, egy hatalmas és harmonikus hatalom irányít, melyben számtalan élőlény él és létezik együtt, építi és pusztítja egymást a szervezet életben tartása érdekében. 

A Föld világa (Természetes Környezet)

Ez az a hely, ahol, az emberek együtt élnek és mindennapi tevékenységeiket végzik. A Föld világa a benne élő emberek életállapotának a tükörképe. Ahogy Nichiren Daishonin mondja:

…ha az emberek elméje tisztátalan, a földjük is tisztátalan, ha azonban az elméjük tiszta, a földjük is tiszta. Nincs kétféle föld, tiszta vagy tisztátalan. A különbség egyedül elméjük jó vagy gonosz voltában áll.